Ólom-savas akkumulátorok töltési módjai

(1) Állandó áramú töltési módszer
A töltési folyamat során a töltőáram állandó marad, ezt nevezzük állandó áramú töltési módszernek, rövidítve állandó áramú töltési módszernek vagy egyenlő áramú töltési módszernek. A töltési folyamat során az akkumulátor feszültségének fokozatos növekedésével a töltőáram fokozatosan csökken. Annak érdekében, hogy a töltőáram ne csökkenjen az akkumulátor kapocsfeszültségének növekedése miatt, a tápfeszültséget a töltési folyamat során fokozatosan növelni kell, hogy a töltőáram állandó maradjon. Ez a töltőberendezések nagyfokú automatizálását igényli, és az egyszerű töltőberendezések általában nem tudják kielégíteni az állandó áramú töltés követelményeit. Állandó áramú töltési módszer, az akkumulátor megengedett legnagyobb töltőárama alatt, minél nagyobb a töltőáram, annál rövidebb a töltési idő. Ha figyelembe vesszük az időt, akkor előnyös ennek a módszernek az alkalmazása. De ha a töltés későbbi szakaszában a töltőáram változatlan marad, az áram nagy része a víz elektrolizálására lesz felhasználva, és az elektrolit túl sok buborékot termel, és felforr, ami nem csak áramot fogyaszt, hanem könnyen nagy mennyiségű töltést is okoz. Az elektródalemezen lévő hatóanyagok leesnek, ami magas hőmérséklet-emelkedést, az elektródalemez meghajlását, gyors kapacitáscsökkenést és idő előtti selejtezést eredményez. Tehát ezt a töltési módot ritkán használják.
(2) Állandó feszültségű töltési módszer
A töltési folyamat során a töltési feszültség állandó marad, ezt nevezzük állandó feszültségű töltési módszernek, rövidítve állandó feszültségű töltési módszernek vagy izobár töltési módszernek. Az elejétől a későbbi szakaszig tartó állandó feszültségű töltés miatt a tápfeszültség állandó marad, így a töltőáram a töltés kezdetén meglehetősen nagy, jelentősen meghaladja a normál töltőáram értéket. De a töltés előrehaladtával az akkumulátor kapcsai feszültsége fokozatosan növekszik, és a töltőáram fokozatosan csökken. Ha az akkumulátor kapcsai feszültsége megegyezik a töltési feszültséggel, a töltőáram minimálisra vagy akár nullára csökken. Ebből látható, hogy az állandó feszültségű töltési módszer alkalmazásának az az előnye, hogy a töltés későbbi szakaszában elkerülhető a túlzott töltőáram, amely az elektródalapon lévő aktív anyagok leválását és az elektromos energia veszteségét okozhatja. Hátránya viszont, hogy a töltés kezdetén túl nagy a töltőáram, és az elektróda aktív anyagának térfogata túl gyorsan változik és zsugorodik, ami befolyásolja az aktív anyag mechanikai szilárdságát és leesését okozza. A töltés későbbi szakaszában a töltőáram túl kicsi, ami megakadályozza, hogy az elektródalemez mélyén lévő hatóanyagok töltési reakcióba lépjenek, ami hosszú távon elégtelen töltést eredményez, és befolyásolja az akkumulátor élettartamát. Tehát ez a töltési mód általában csak olyan speciális helyzetekre alkalmas, ahol nincs áramelosztó berendezés, vagy a töltőberendezés viszonylag egyszerű, mint például az akkumulátor töltése autóban. A kisméretű szárazelemek töltése 1-től 5-ig egyenlő nyomású töltési módszert alkalmaz. Ha izobár töltési módszert használunk az akkumulátor töltésére, a szükséges tápfeszültség körülbelül 2.4-2.8 V egységcellánként savas akkumulátorok esetén és körülbelül 1.6-2.0V per egység egységelem alkáli elemekhez.
(3) Állandó feszültségű töltés rögzített ellenállással
Az állandó feszültségű töltés hátrányainak orvoslására alkalmazott módszer. Csatlakoztasson sorba egy ellenállást a töltő áramforrás és az akkumulátor közé, hogy a kezdeti töltőáramot be lehessen állítani. De néha a maximális töltőáram korlátozott, így a töltési folyamat előrehaladtával az akkumulátor feszültsége fokozatosan növekszik, miközben az áram szinte lineárisan csökken. Néha két, 2,4 V körüli ellenállásértéket használnak az alacsony ellenállásról a nagy ellenállásra való átváltáshoz a gázkisülés csökkentése érdekében.
(4) Egyenlőáramú töltési módszer
Figyelembe véve mind az állandó áramú, mind az állandó feszültségű töltési módok jellemzőit, az akkumulátor a kezdeti töltési szakaszban nagyobb áramot használ, egy idő után kisebb áramra kapcsol, majd a későbbi szakaszokban kisebb áramra kapcsol. töltés. Az állandó áramú töltésnek ezt a módszerét, különböző áramerősséggel különböző fokozatokban, fokozatos állandó áramú töltési módszernek nevezzük. A fokozatos állandó áramú töltési módszer általában két vagy több szakaszra osztható.
Az egyenlő áramú töltési módszer rövid töltési időt és jó töltési hatást igényel. A töltés későbbi szakaszában az alacsonyabb áramerősség alkalmazása miatt ez csökkenti az elektródalemez aktív anyagán a buborékok erózióját, és csökkenti az aktív anyag leválását. Ezzel a töltési módszerrel meghosszabbítható az akkumulátor élettartama, energiát takaríthat meg, és alaposan feltölthető, ezért jelenleg ez egy általánosan használt töltési mód. Általánosságban elmondható, hogy az akkumulátor első szakaszát 10 órás áramfelvételi sebességgel töltik, a második szakaszt pedig 20 órán keresztül. A töltési idő hossza az egyes szakaszokban, valamint a különböző típusú akkumulátorokra vonatkozó speciális követelmények és szabványok eltérőek.
(5) Lebegő töltési módszer
A szakaszosan vagy csak váltóáramú áramszünet idején használt akkumulátorok töltési módja az úszótöltés. Az egyes különleges alkalmakkor használt fix akkumulátorokat általában úszó töltési módszerrel töltik. Az úszó töltési módszer előnyei elsősorban az akkumulátor gázfejlődési sebességének csökkentésében és a túltöltés megakadályozásában rejlenek. Ugyanakkor az akkumulátor egyenáramú áramforrással történő párhuzamos tápellátása miatt, amikor az elektromos berendezés nagy áramot fogyaszt, az akkumulátor azonnal nagy áramot ad ki, ami segít stabilizálni az energiarendszer feszültségét és biztosítja a normál energiafogyasztást. az elektromos berendezésekről. Az úszótöltés hátránya, hogy egyes akkumulátorok egyenetlenül és alul vannak töltve, ezért rendszeres kiegyensúlyozott töltés szükséges.